2026. október 22-én mutatták be a Hild-villában Várnagy Andrea Liszt Ferenc: A bölcsőtől a sírig című kötetét. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Érdemes Művész, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram alumni ösztöndíjasának munkája a zeneszerző utolsó szimfonikus költeményének részletes elemzésén keresztül tárja fel a mű zenei, filozófiai és spirituális összefüggéseit.


Liszt Ferenc A bölcsőtől a sírig című szimfonikus költeménye a zeneszerző kései alkotói korszakának különleges jelentőségű darabja. Az emberi lét teljességét megragadó mű a születés titokzatos pillanatától az élet küzdelmein és veszteségein át a végső elcsendesedésig vezet. Liszt ebben az alkotásában a korábbi szimfonikus költemények drámai konfliktusai helyett az emberi élet végső kérdései felé fordul, és letisztult, elmélyült zenei nyelven fogalmazza meg gondolatait. A műben a zenei újítás, a kifejezésmód rendkívüli érzékenysége és a transzcendens iránti nyitottság sajátos egységet alkot.


A kötet bemutatóján a szerzőn kívül Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint Eckhardt Mária Széchenyi-, Erkel Ferenc- és Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, muzeológus, szakíró, az MMA levelező tagja osztotta meg gondolatait a szerzővel és a közönséggel. A beszélgetést Eckhardt Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész moderálta.


Marton Éva ajánlásában két, Liszt művészete iránt elkötelezett előadóművész találkozásaként mutatta be a kötet megszületését. Mint felidézte, Várnagy Andrea doktori disszertációjára a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen, a versenyzők Liszt-dalainak válogatása közben talált rá. A kézirat elmélyült tanulmányozása során meggyőződhetett a szerző szakmai felkészültségéről, művészi érzékenységéről és a zeneszerző életműve iránti mély tiszteletéről. Kiemelte, hogy Liszt utolsó szimfonikus költeménye eltér a korábbi, úgynevezett weimari művek világától: míg azokban a küzdelem és a megpróbáltatások után gyakran a diadal kap hangsúlyt, a kései alkotás az emberi lét egészét szemléli, a földi tapasztalatokon túli összefüggések felől közelítve az élet végső kérdéseihez.


Várnagy Andrea munkájának egyik legfontosabb sajátossága, hogy az előadóművész személyes tapasztalatait tudományos igényű kutatással kapcsolja össze. A szerző megfogalmazása szerint a kutatás olyan új gondolatokat és nézőpontokat nyitott meg előtte, amelyek révén a mű előadásakor korábban ösztönösen született felismerések is tudatossá válhattak. A kötet így nem csupán zenetörténeti és műelemző munka, hanem egyben a művészi megértés folyamatának dokumentuma is: azt mutatja meg, miként gazdagíthatja egymást a kutató elmélyültsége és az előadó személyes, átélésen alapuló értelmezése.


A kötet első része a szerző doktori disszertációjára épül, amelynek témavezetője prof. Király Csaba volt, míg a második rész művészekkel és gondolkodókkal folytatott személyes beszélgetéseket tartalmaz. A könyv részletesen tárgyalja a szimfonikus költemény keletkezésének körülményeit, Liszt életének utolsó szakaszát, vallásosságát és progresszív zenei gondolkodását. Kitér a zene és a képzőművészet kapcsolatára, valamint Zichy Mihály festő-grafikus művészetére is, majd a mű különböző változatainak és zenei rétegeinek elemzésén keresztül vezeti végig az olvasót a kompozíció szerkezetén. A műelemzések a bölcső, a lét küzdelmei és a sír szimbolikus jelentéseit járják körül, miközben a szerző a hangzás, a kompozíciós és a hangszerelési technika, valamint az interpretáció kérdéseire is kitér. A kötetet a Liszt örökségét személyes nézőpontokból megvilágító interjúk tovább gazdagítják.


Nagy megtiszteltetés, hogy a rendezvényen részt vett Fidir Fidirovich Schandor, Ukrajna magyarországi nagykövete, Bacskai József főkonzul, Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora, valamint Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, professor emeritus, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke.


Várnagy Andrea kötete Liszt Ferenc kevésbé ismert, ugyanakkor a modern zenei gondolkodás szempontjából is jelentős alkotói korszakához kínál új megközelítést. A személyes művészi tapasztalatot és az elmélyült elemzést ötvöző munka közelebb viszi az olvasót a zeneszerző szellemi örökségéhez, és arra hív, hogy A bölcsőtől a sírig című művet ne csupán zenei kompozícióként, hanem az emberi létezésről megfogalmazott, időtálló gondolati vallomásként is értelmezzük.

Fotó: Kecskés Noémi/ MMA MMKI