2026. április 23–24. között valósult meg „A csend mint istenkapcsolat a művészetekben” című kétnapos, interdiszciplináris konferencia a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) közös szervezésében. 

A rendezvénynek két patinás helyszín biztosított méltó keretet: a nyitónapnak az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont, míg a második nap programjai a Károlyi–Csekonics-palota báltermében zajlottak.

A csend sokszínű reprezentációja a művészetekben

A konferencia elsődleges célja az volt, hogy a különböző művészeti ágak – a színház, a zene, az irodalom, a képzőművészet és a film – felől közelítve vizsgálja a csend jelentésrétegeit, szerepét és megjelenési formáit. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések a csendet mint alkotóerőt, dramaturgiai eszközt és transzcendens tapasztalatot járták körül, miközben a kortárs művészeti gyakorlatokba is mélyebb betekintést nyújtottak.

A nyitónapon plenáris előadások, szakmai beszélgetések és egy színházi előadás várta az érdeklődőket, amelyek többek között a csend metafizikai dimenzióiról, dramaturgiai szerepéről, valamint filmes és költészeti megjelenítéséről szóltak. A második napon a szakmai diskurzus már specifikusabb, tematikus szekciók mentén folytatódott, külön-külön érintve a képzőművészet, a zene, a film, valamint az előadóművészet és az irodalom területét.

Pilinszky öröksége és a lélek mélységei dr. habil. Bólya Anna Mária és Szigethy Norbert pódiumbeszélgetésében

Kutatóintézetünk nemcsak társszervezőként vett részt a konferencián, hanem a szakmai programban is képviseltette magát. Április 24-én, pénteken tudományos munkatársunk, dr. habil. Bólya Anna Mária PhD, az MMA MMKI állandó kutatója (aki néprajz és kulturális antropológiából doktorált, majd a művészetfilozófia területén habilitált) moderálta azt a pódiumbeszélgetést, amelyben Szigethy Norbert táncművész, koreográfus (Immobile, CHECKIN) a koreográfusi hitvallásáról, mozgatórugóiról, a kenyérsütésről, valamint az élet és a halál tapasztalatáról beszélt. 

A beszélgetés különös aktualitást kapott azáltal, hogy idén ünnepeljük Pilinszky János születésének 105., valamint halálának 45. évfordulóját. A Kecskemét City Balett tagjaként alkotó Szigethy Norbert munkássága ugyanis mélyen a költőóriás életművéből táplálkozik. A szemlélődő, archaikus mitologémákat megidéző, kevés szereplős darabjai az „egyenes labirintus”, a halál és a megsemmisülés gondolatából kiindulva a lélek mélységeit vizsgálják.

A konferencia teljes, kései délutáni szekcióját szintén Bólya Anna Mária vezette és moderálta. A sokszínű interdiszciplináris párbeszéd keretében olyan elismert alkotók és szakemberek osztották meg gondolataikat a közönséggel, mint Visky András Kossuth-díjas író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető dramaturgja; Prontvai Vera, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusa, valamint Molnár Illés költő, kritikus. A délutáni programok gördülékeny lebonyolításában és a szekció moderálásában Szepesi Judit, az MMA MMKI szakkönyvtárának kutató könyvtárosa is aktív szerepet vállalt.

A kétnapos rendezvény tudományos és összművészeti színvonalát az MMA elismert tagjainak, tisztségviselőinek jelenléte is emelte. A szakmai diskurzusokban a nap folyamán aktívan közreműködött Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes, néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, valamint Solymosi-Tari Emőke Széchenyi-díjas zenetörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője is.

Médianyilvánosság: a csend ereje az M5 műsorában

A teológia, a művészettudomány és a performatív gyakorlatok határterületeit vizsgáló rendezvény jelentős szakmai sikere a szélesebb nyilvánosság érdeklődését is felkeltette. Az esemény kapcsán Prof. Dr. Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora a közmédia M5 kulturális csatornájának stúdiójában részletesen beszélt a csend erejéről és annak művészetekben betöltött szerepéről.

A rektor asszony az interjúban rávilágított arra, hogy a mai felgyorsult és zajos világban a különböző művészeti ágak miként képesek megteremteni azt a belső, kontemplatív teret, amely a transzcendenciával és az istenkapcsolattal való találkozást szolgálja. Ez az összegzés egyúttal megerősítette a konferencia azon alapvető törekvését, hogy a csendre ne csupán a hang hiányaként, hanem mint a kortárs kultúrát megszólító aktív, teremtő erőre tekintsünk.

A teljes adás ezen a linken tekinthető meg.

Fotó: Schwarczenberger-Ludván Gyöngyi / https://szfe.hu/