2026. március 21-én a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetben rendeztük meg az 57. Vizuális Mesterpedagógus Műhelyt, amelynek középpontjában a kreatív gondolkodás iskolai fejlesztése állt. A program a Fejlesztő művészet, fejlődő művészetpedagógia kutatás – Gaul Emil, Berkó Regina, Dévai Zsófia, Szepesi Judit – eddigi eredményeit mutatta be, majd a résztvevők műhelymunka keretében maguk is kipróbálhatták azokat a feladatokat és eljárásokat, amelyekkel a kreatív gondolkodás tudatosan fejleszthető. A nap egyszerre volt szakmai beszámoló, módszertani bemutató és közös gondolkodásra hívó pedagógiai alkalom.

A nemzetközi kutatás abból a kérdésből indult, hogy miként járulhat hozzá a művészettel nevelés – különösen a vizuális kultúra tantárgy és az informális pedagógiai programok világa – a 12–16 éves tanulók kreatív gondolkodásának és komplex problémamegoldó képességének fejlődéséhez.

Gaul Emil előadásának egyik fontos pontja a kreativitás és a kreatív gondolkodás megkülönböztetése volt. Az elhangzott értelmezés szerint a kreativitás inkább személyes adottságként jelenik meg, míg a kreatív gondolkodás olyan összetett készség, amely pedagógiai eszközökkel fejleszthető. Ez a különbségtétel azért lényeges, mert elmozdítja a hangsúlyt a veleszületett tehetség kizárólagosságáról a tanítható, a gyakorolható és a tudatosan szervezhető gondolkodási folyamatok felé. Az elhangzottak alapján a kreatív gondolkodás nem puszta ötletességet jelent, hanem divergens gondolkodást, problémaérzékenységet, elemző és reflektív képességet, vizuális és verbális kommunikációt, valamint csoportmunkára való fogékonyságot is takar. Berkó Regina előadása ugyanezt a gondolatot erősítette meg, amikor azt hangsúlyozta, hogy a kreatív gondolkodás nem spontán melléktermék, hanem tanulható folyamat, amely a rendszerszintű tervezési feladatok során mélyül el.

Ezt a pedagógiai megközelítést a nemzetközi mérések is alátámasztják. Az OECD a PISA 2022-es ciklusában mérte először önálló innovatív területként a kreatív gondolkodást, amelyet úgy határozott meg, mint az eredeti és változatos ötletek létrehozásának, valamint ötletek értékelésének és továbbfejlesztésének képességét. A mérés négy területet vizsgált: az írásos kifejezést, a vizuális kifejezést, a társadalmi, valamint a tudományos problémák megoldását.

A szombati módszertani bemutató nem csupán egy szakmai esemény volt, hanem világos állítás arról, hogy a jövő iskolájában a kreatív gondolkodás fejlesztése nem mellékes feladat. A művészettel nevelés ebben a folyamatban alapvető pedagógiai jelentőséggel bír. Olyan készségeket mozgósít és fejleszt, amelyekre a fiataloknak a tanulásban, a munkában, az együttműködésben és a mindennapi életben egyaránt szükségük lesz.