Nikos A. Salingaros: Az építészet elmélete – könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés a környezetesztétikáról

Miért érzünk egyes épületeket és városi tereket harmonikusnak, másokat idegennek vagy nyomasztónak? Beszélhetünk-e az épített környezet szépségéről pusztán ízlés kérdéseként, vagy léteznek olyan formai, pszichológiai és kulturális összefüggések, amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy megértsük, miért hat ránk úgy egy tér, ahogyan?

2026. november 24-én a Walter Rózsi-villában folytatódik az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Az építészet jövője című rendezvénysorozata. A hetedik alkalom első részében Nikos A. Salingaros Az építészet elmélete (A Theory of Architecture) című kötetének frissen megjelent magyar kiadását mutatjuk be, amely kutatóintézetünk és a L’Harmattan Kiadó együttműködésében a Művészet és elmélet sorozat keretében válik hozzáférhetővé a hazai olvasók számára. A matematikus és építészetelméleti szerző könyve az épített környezet emberre gyakorolt hatását a geometria, a komplexitás, a mintázatok, a lépték és az érzékelés összefüggéseiben vizsgálja, és arra tesz kísérletet, hogy az építészet minőségéről ne csupán stílusok vagy egyéni ízlés alapján gondolkodjunk.

A kötetbemutatót követő kerekasztal-beszélgetés ezt a kérdéskört tágítja tovább a környezetesztétika irányába. Mitől válik egy környezet otthonossá, élhetővé vagy éppen elidegenítővé? Van-e mérhető összefüggés az építészeti formák és az emberi közérzet között? Hol ér véget az esztétikai preferencia, és hol kezdődik az észlelés, a pszichológia vagy akár a biológia területe? Mennyiben formálja ízlésünket a kultúra, és beszélhetünk-e közös esztétikai alapokról?

A beszélgetés résztvevői az építészetelmélet, a tervezés, az oktatás és a neuroesztétika felől közelítenek ezekhez a kérdésekhez. Az est célja, hogy Salingaros elméleti állításait szélesebb tudományos és kulturális összefüggésbe helyezze, és párbeszédet kezdeményezzen arról, vajon lehet-e a szépségről, a harmóniáról és az építészeti minőségről a megszokottnál pontosabb, több tudományterület számára is értelmezhető nyelven beszélni.

A kerekasztal résztvevői:

• Erdős Imre építész, a BME Lakóépülettervezési Tanszékének és Építőművészeti Doktori Iskolájának doktorandusza, Salingaros Az építészet elmélete című kötetének magyar fordítója. Kutatásaiban az építészeti észlelés, a térélmény, az esztétikai preferenciák és a neuroesztétika kérdéseivel foglalkozik.
• Tatai Mária építész, építészetelméleti szakíró, tervező és oktató, Rudolf Wittkower A humanizmus korának építészeti elvei című alapművének magyar fordítója. Az Egyesült Államokban Papp László tanítványa volt. 2025-ben jelent meg a TERC Kiadónál Hosszmetszet – A 21. századi építészet és gyökerei című könyve, amely a modern, organikus és ornamentális építészet történeti összefüggésein keresztül vizsgálja korunk épített környezetét.
• Kósa Balázs egyetemi tanár, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának oktatási dékánhelyettese és a Kreatívipari Intézet oktatója. Oktatói és kutatói munkájában hangsúlyos szerepet kap a fenntartható építészet, az épített és a természeti környezet kapcsolata, valamint az interdiszciplináris tervezői szemlélet.

A könyvet bemutatja és a beszélgetést moderálja:

• Katona Vilmos építészmérnök, szakíró és építészteoretikus, az MMA MMKI megbízott kutatója, a magyar kiadás szerkesztője. Négy magyar egyetem oktatója volt, 2021-ben a Jyväskyläi Egyetem, 2026-ban a University of Notre Dame School of Architecture vendégkutatója, több építészetelméleti szakkönyv írója és szerkesztője, több száz tudományos és közéleti cikk szerzője.

Az esemény a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretein belül is elérhető.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Kérjük, részvételi szándékát 2026. november 23. napjáig az MMA MMKI honlapján vagy a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail-címen jelezze!