A művészet és a nevelés találkozása a Műcsarnokban: sikeresen lezajlott a XII. Országos Rajzfilmünnep szakmai konferenciája
Zártkörű szakmai konferenciával indította el az idei rendezvénysorozatát a XII. Országos Rajzfilmünnep. A Műcsarnokban rendezett, mintegy 100 meghívott vendég – az Országos Rajzfilmünnep partnerei és filmes szakemberek – részvételével lezajlott esemény fókuszában a művészettel való nevelés állt.
A konferencia, valamint a kapcsolódó Országos Rajzfilmünnep és a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díj kezdeményezője és főszervezője a Kedd Animációs Stúdió. A stúdió mint a hazai animáció és gyermekkultúra egyik legmeghatározóbb szellemi műhelye és gyártója, kiemelt küldetésének tekinti, hogy a rajzfilmek vetítésén túl szakmai párbeszédet és együttműködést kezdeményezzen az alkotók, a pedagógusok és a gyermekneveléssel foglalkozó szakemberek között.
A rendezvény szakmai rangját és súlyát jelzi, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tartalmilag és szakmailag támogatja a kezdeményezést, míg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) támogatóként és társszervezőként működött közre a konferencia megvalósításában.
A konferencia három tematikus szekcióban tíz elismert előadó segítségével járta körül a témát:
Az első szekcióban (szekcióvezető: Kollarik Tamás, az NMHH szakértője, MOME docens) az alkotói működés és a médiaértés-oktatás aktuális kérdései kerültek terítékre.
Vácz Péter animációsfilm-rendező, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram alumni ösztöndíjasa a szerzői animációsfilm-készítés sajátosságait a Kutyafül című rövidfilm fejlesztésének tapasztalatain keresztül mutatta be. Előadásában az alkotói folyamat és az önismereti munka kapcsolatát vizsgálta, arra keresve a választ, milyen szemléletmódok és gyakorlatok tehetik hosszú távon fenntarthatóvá az alkotói működést.
Kelényi Bernadett, a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ, Budapest médiaértés-oktatója a központok gyakorlatán keresztül ismertette, miként válhatnak a diákok a médiatartalmak aktív alkotóivá. Kitért arra, hogy az animációs jelenetek hangvilágának újraalkotásával megtapasztalják, hogyan alakítják a jelentést a szinkronhangok, a zörejek és a hanghasználat döntései.
Szövényi-Lux Balázs filmrendező, forgatókönyvíró, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa azt vizsgálta, miként formálja a gyermekek világképét a mindenütt jelen lévő mozgókép, és hogyan válhatnak a passzív befogadás helyett maguk is történetmesélővé. Előadásában saját gyermekkori példájából kiindulva az adaptáció pedagógiai lehetőségeit részletezte: a Harry Potter első kötetének saját eszközökkel készített filmes feldolgozásán keresztül szemléltette, hogyan fejleszti az alkotás a képi gondolkodást és a kreativitást.
A második szekcióban (szekcióvezető: M. Tóth Géza, Oscar-díjra jelölt filmrendező, a Kedd Animációs Stúdió alapítója és vezetője) a művészet mint közösségépítő és nevelési gyakorlat szerepét vizsgálták a résztvevők.
Gurmai Beáta forgatókönyvíró, dokumentumfilm-rendező, kreatív producer, a Borka és a varázsruha című rajzfilmsorozat és a köré épülő világ pedagógiai és közösségi szerepét mutatta be. A mesék, mesekönyvek és generációs programok a személyiségfejlődés mellett a családi kapcsolatok erősítését is szolgálják. Mint mondta, Borka történetei a múlt és a jelen között teremtenek kapcsolatot, miközben az érzelmi biztonság, a közösségi értékek és a családi emlékezet fontosságára irányítják a figyelmet.
Eplényi Anna a MATE Kertművészeti Tanszékének egyetemi docense a GYIK Műhely három évtizedes animációs kísérleteit idézte fel, amelyekben a gyermekek alkotói tapasztalata és az aktuális művészeti-technikai lehetőségek találkoztak. A Super8-as filmektől és fénymásolós kísérletektől a GoPro kamerákon át a digitális alkalmazásokig követi a módszertan változását, bemutatva, miként segíti a kísérletezés a gyerekeket abban, hogy a mozgókép aktív alkotóivá váljanak.
Ács Zsuzsanna animációs tervezőművész, filmrendező, animációs rövid- és egész estés filmek munkatársa és Csáki László Balázs Béla-díjas dokumentum és animációs filmrendező, képzőművész az idén első alkalommal megrendezett Anima Verité alkotótábor tapasztalatait osztották meg a konferencia résztvevőivel. A tíznapos program a valóság és az animáció kapcsolatát vizsgálta a témaválasztástól a kész filmig, különleges módon a hang felől közelítve a kép és a mozgás felé. Az előadás bemutatta a tábor módszertanát, szakmai tapasztalatait, valamint az ott született animált dokumentumfilmet.
A harmadik szekcióban (szekcióvezető: Csáji László Koppány, néprajzkutató, az MMA MMKI igazgatója) a legújabb technológiai kihívások, a mesterséges intelligencia, a filmarchívumi workshopok és az élményalapú pedagógia kapcsolódási pontjait mutatták be.
Kőszegi Tamás film- és animációs rendező, a Mimicry Animációs Stúdió igazgatója, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram alumni ösztöndíjasa arról tartott előadást, hogy hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia az animáció készítésének lehetőségeit és oktatási alkalmazását. Saját filmjein, a Bosch világát feldolgozó A fösvény és a halál, valamint a Napóleon korát megelevenítő A dicsőséges, szégyenteljes győri csata nyomában című alkotásokon keresztül vázolta, hogy miként kapcsolható össze az új technológia a történetmeséléssel, a kulturális örökség feldolgozásával és az oktatással.
Mózes Gergely dokumentumfilm-rendező, egyetemi oktató, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram alumni ösztöndíjasa arra kereste a választ, miként jeleníthetők meg a történelmi dokumentumfilmben azok az események, amelyekről nem maradt fenn hiteles mozgóképes dokumentáció. A Mindhalálig című film példáján keresztül szemléltette a fikció, az animáció, az archív anyagok és a mesterséges intelligencia szerepét a múlt rekonstruálásában, kitérve az Attentat 1942 interaktív történelmi játék tapasztalataira is.
Erdős Emese oktatási menedzser, a Klassz Program vezetője a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum Klassz interaktív workshopjának részletezésén keresztül tárta a közönség elé a mozgókép születésének élményalapú megismertetését. Az előadás az analóg technikák vizuális nevelésben és múzeumpedagógiában betöltött szerepét tárgyalta.
A rendezvény zárásaként a jelenlévők egy különleges kulturális élményben is részesülhettek:
A rendezvény az Utak és útkereszteződések | III. Fotóművészeti Szalon kiállítás idején került megrendezésre a Műcsarnokban, így a konferenciát követően a résztvevők az intézmény jóvoltából díjmentesen vehettek részt tárlatvezetésen. Hernád Géza és Czigány Ákos MMA-ösztöndíjas művészek személyesen mutatták be kiállított alkotásaikat, valamint betekintést engedtek művészi szemléletükbe és alkotói gondolkodásmódjukba. A kiállítás A magyar fotóművészet háromszáz alkotójacímű reprezentatív kötet anyagára épül, amely az MMA Kiadó, valamint az MMA MMKI gondozásában jelent meg.
A Kedd Animációs Stúdióról:
A Kedd Animációs Stúdió az elmúlt két évtizedben a magyar animáció és gyermekkultúra meghatározó szereplőjévé vált. A stúdió nevéhez olyan nemzetközileg elismert és közkedvelt alkotások, sorozatok fűződnek, mint a Maestro, a Bogyó és Babóca vagy a Kuflik. A tartalomgyártáson túl a Kedd elkötelezett a kulturális értékteremtés, a tehetséggondozás és a gyermekek médiatudatos nevelése iránt, amelynek egyik kiemelt pillére az évente megrendezett Országos Rajzfilmünnep és annak kísérő rendezvényei.
Galéria
Legfrissebb hírek
A jubileumi Ars Sacra Fesztiválon a nagyközönség előtt is bemutatkozik a Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz
Aktuális rendezvények
Újdonság!