A historizmus amerikai fellegvára – a Notre Dame-i építészképzés tanulságai

Ősszel folytatódik az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) Az építészet jövője című vitaestsorozata. Katona Vilmos építészteoretikus, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram alumni ösztöndíjasa, az est házigazdája ezúttal rendhagyó formában és témával várja az érdeklődőket 2026. október 20-án a Walter Rózsi-villába, ahol a Notre Dame-i építészképzés kerül górcső alá.

Vajon korszerűtlen az az építésziskola, ahol a hallgatók reneszánsz traktátusokat olvasnak, kézzel rajzolnak, történeti épületeket mérnek fel, és klasszikus előképekből tanulnak tervezni? Vagy éppen egy olyan alternatív oktatási modellről van szó, amely a múlt tapasztalatát a jövő építészetének szolgálatába állítja?

Október 20-án a Walter Rózsi-villában előadással és az azt követő kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMA MMKI) Az építészet jövője című vitaestsorozata. A hatodik epizód az eddigi alkalmakon tárgyalt örökség, építészeti oktatás, helyi identitás, mesterséges intelligencia és társadalmi felelősség kérdései után ezúttal a tradíció fogalmát és annak oktathatóságát állítja középpontba.

Katona Vilmos építészteoretikus 2026 elején több hónapot töltött ösztöndíjas vendégkutatóként a University of Notre Dame School of Architecture intézményében, az Egyesült Államok egyik legismertebb, klasszikus és tradicionális építészeti oktatásra építő iskolájában. Előadásában azt a sajátos pedagógiai kultúrát mutatja be, amelyben a kézi rajz és a történeti precedensek tanulmányozása a digitális technológiákkal, fenntarthatósági kutatásokkal és kortárs városépítészeti feladatokkal fér meg egymás mellett.

A Notre Dame-i példa ugyanakkor vitára is hív. Hol húzódik a határ historizálás és élő hagyomány között? Lehet-e a történeti építészetet nem stílustanulmányként, hanem tervezési programként oktatni? Tanítható-e szépség, karakter és arány anélkül, hogy az oktatás ízlésdiktatúrává válna? Mit lehetne mindebből Magyarországon hasznosítani? Az előadást követő kerekasztal ezeket a kérdéseket helyezi hazai összefüggésbe: szó lesz a műemlékvédelem, a rekonstrukció, a szerves és a népi építészeti hagyomány szerepéről, valamint arról is, szükség volna-e olyan magyar képzési műhelyre, amely a történeti tudást közvetlenül visszakapcsolja a tervezés gyakorlatába.

Előadó:

• Katona Vilmos építészmérnök, szakíró, építészteoretikus, az MMA MMKI megbízott kutatója, 2026-ban a University of Notre Dame School of Architecture, 2021-ben a Jyväskyläi Egyetem vendégkutatója, a washingtoni Classic Planning Institute tiszteletbeli tagja.

A kerekasztal résztvevői:

• Baliga Kornél építész és belsőépítész, akinek munkásságában kiemelt szerepet kapnak a történeti terek, rekonstrukciók és a történeti építészeti környezet kortárs értelmezése.
• Bálint Tamás okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnök, Makovecz Imre zalaegerszegi Boldogasszony-kápolnájának megvalósításában építész munkatársként vett részt.
• Erhardt Gábor Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész, tervező, oktató és szakíró, a Mathias Corvinus Collegium Építészet és Emlékezet Műhelyének vezetője.
• Rabb Péter építész, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének oktatója, az építészettörténet és a hagyományos építési kultúrák kutatója.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Kérjük, részvételi szándékát 2026. október 19. napjáig az MMA MMKI honlapján vagy a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail-címen jelezze!