A magyarországi világzene címmel 2025. november 14-én és 15-én kétnapos konferenciát szervezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet a Hagyományok Házával és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékével közösen. A rendezvénynek a Hagyományok Háza adott otthont.


A „világzene” kifejezés viszonylag új keletű a magyar nyelvben, az angol world music tükörfordításaként terjedt el. Bár a terminus átvétele egyszerűnek tűnik, jelentésrétegei nem mindenben fedik pontosan az eredeti angol fogalom tartalmát. A világzene sokkal több mint egy műfaj: egy szemlélet, egy zenei közeg, amely a népzenei hagyományokból merítve, azokat újragondolva és más stílusokkal ötvözve teremt hidat múlt és jelen, tradíció és modernitás között. A világzene gyakran megosztja a zenehallgató, zenét szerető közönséget. A kétnapos konferencián az előadók ennek okait igyekeztek feltárni. A szakmai esemény célja a magyarországi világzene multidiszciplináris vizsgálata zenetörténeti, művészetelméleti, művészetantropológiai és etnomuzikológiai szempontok alapján, valamint a világzene fogalmának beágyazása a hazai kulturális és esztétikai közegbe.
A konferencia közel 20 előadója olyan átfogóan vizsgálta a magyarországi világzenét, amelyre eddig még nem volt példa hazánkban.

A konferencia közel 20 előadója olyan átfogóan vizsgálta a magyarországi világzenét, amelyre eddig még nem volt példa hazánkban.

Bódi Barbara képzőművész, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet megbízott kutatója A tradicionális cigányzenekarok és a kávéházi cigányzene kialakulása Magyarországon címmel tartott előadást, amelyben kitért az első mai értelemben vett cigányprímás személyének és zenei örökségének jelentőségére, beszélt Bihari János zeneszerző és cigányprímásról, a hazai verbunkoszene kiemelkedő képviselőjéről.  

Gulyás Klára, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem egyetemi adjunktusaa cigányzenészek életstratégiáit és zenei adaptációit járta körbe a rendszerváltás utáni Magyarországon. Bolya Mátyás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék vezetője a népzeneoktatásban megjelenő kreatív terekre világított rá.

Bólya Anna Mária, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a világzene fogalmának kihívásait mutatta be a globalizáció korában.

Jávorszky Béla Szilárd konkrét zenetörténeti példákon (Vízöntő, Kolinda, Gépfolklór, Muzsikás) keresztül mutatta be az 1970–es és az 1980-as évek Magyarországán a világzenét. 

A műfaj helyét a kulturális palettán Krulik Zoltán Príma és Magyar Örökség díjas zeneszerző, előadóművész, a Makám együttes alapítója saját zenei pályafutásán, s ezzel párhuzamosan a C.S.Ö. a Makám & Kolinda, valamint a Makám együttes munkássága kapcsán ismertette.

Gyenes Ádám, a Muzikum Klub igazgatója, a L’Harmattan Könyvkiadó igazgatója, a TIT Kossuth Klub elnöke egy belvárosi klub esetét részletezte a világzenével, ugyanis a Muzikum Klub a Palotanegyed szívében 2012 óta működik, évente több mint 100 koncertet bonyolít le.

Míg Lakatos Róbert brácsaművész arra a kérdésre adott választ előadásában, hogy mitől lesz hiteles egy alkotás, amely ötvözi a klasszikus zenei elemeket, a magyar népzenét és más zenei stílusokat; addig Liber Endre a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás alapítója arra keresett választ, hogy mit gondolnak a magyarok a világzenéről.

Sándor Ildikó, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense olyan kérdéseket járt körbe, minthogy hol húzódik a határ a magyarországi etno/folkzenei előadók esetében, és milyen koncepciók rajzolták meg a heves vitákkal kijelölt, érzékeny határokat

Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész, népzenekutató, a Nemzet Művésze díj kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a világzene és a popzene viszonyát mutatta be.
Szabó Tamás, a Dankó Rádió csatornaigazgató-helyettese, szerkesztő-műsorvezetője előadásában bemutatja a Népek dalai című műsort, amelyben az elmúlt évtizedek ikonikus világzenéi mellett jelentős hangsúlyt fektetnek az újdonságok bemutatására.

Tamás Ildikó, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója előadásában a magyar és a számi világzenei párhuzamokat vonultatta fel.

Amíg Tárkány-Kovács Bálint zenész, dalköltő esztétikai és társadalmi szempontok alapján közelítette meg a világzene fogalmát, addig Vizeli Máté a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium és a Tóth Aladár Zeneiskola tanára, a Góbé zenekar tagja a világzenéről mint asszociációs játékról számolt be.  

A konferencia utolsó előadójaként Zipernovszky Kornél jazzkutató szólalt fel, aki arra világított rá, hogy hogyan tágította ki a magyar jazz horizontját a world music megközelítés.



A konferenciát 2025. november 15-én kerekasztal-beszélgetés zárta Bolya Mátyás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensének moderálásában. A beszélgetés részt vevői voltak: Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója, Lovász Irén Kossuth-díjas előadóművész, néprajzkutató, egyetemi docens, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja és Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész, népzenekutató, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.


November 14-én este az Esszencia nemzetközi formáció lépett színpadra a kitűnő brácsaművész, Lakatos Róbert vezetésével. A 2017-ben alakult nemzetközi formáció egyedülálló, progresszív zenéjével különleges helyet foglal el a magyar zenei életben. Muzsikájában harmonikus módon szólalnak meg a népi, klasszikus vagy az improvizatív muzsika elemei. 2019 februárjában az együttes Ausztráliában, a melbourne-i Hungarofest rendezvényén adott nagy sikerű koncertet, Budapesten a Zeneakadémia nagytermébenhárom alkalommal is telt ház előtt léptek színpadra. A zenekar tagjai: Bánki Bettina (ének), Lakatos Róbert (hegedű és brácsa, zeneszerző), Lakatos Áron (ének), Kiss Árpád (trombita), Marcel Comendant (cimbalom), Kunos Tamás (brácsa) és Rigó János (nagybőgő).


A magyarországi világzene című konferencia szervezőbizottsága: Árendás Péter, Bolya Mátyás, Both Miklós, Csáji László Koppány, Fehér Anikó és Sándor Ildikó. Az esemény főszervezője Fehér Anikó. A rendezvény az MTA A magyar tudomány ünnepe programsorozatának részeként valósult meg.