Közel száz résztvevő érdeklődése mellett 2025. november 6-án rendezte meg az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) az V. Művészettel nevelés műhelykonferencia – A művészet ereje, avagy mitől lesz a gyermeked boldogabb? című eseményt, amely során a jelenlévők négy módszertani kisfilmet tekinthettek meg a zeneművészet, a múzeumpedagógia, a művészettörténet, az épített környezeti nevelés és az animációk világából. A rendezvény további részében a neurobiológia, a művészetpedagógia, a képzőművészet, valamint a hétköznapi és a tudományos pedagógiai elméletek területéről hangoztak el előadások.

A Szakmai „szelfik” a jó gyakorlatokat középpontba helyezve mutatták be a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület, a Képező Galéria, a kultúrAktív Egyesület és Gurmai Beáta tevékenységét. A Képező Galéria tulajdonosai az MMA MMKI kutatóiként is tevékenykedő Bada Éva és Csiszár Beatrix. A saját kidolgozású, kompetenciafejlesztő és interdiszciplináris megközelítésű módszerekkel tartott képzőművészet- és élményalapú foglalkozásaik témái kapcsolódnak a Nemzeti alaptantervhez is. A KÉPEZŐ Oktatási Program lényege, hogy a képzőművészetet eszközként vonják be az oktatásba. A kulcsszó az élmény, amit élménypedagógiai eszközökkel biztosítanak, a cél pedig az oktatás színesítése és hatékonyságának növelése. Míg a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület a kodályi zenepedagógiára, továbbá a XXI. század társadalmi, gazdasági és technikai kihívásaira is választ adó integrált művészetpedagógiai programját, addig az épített környezeti neveléssel foglalkozó kultúrAktív Egyesület sajáttevékenységének egy-egy területét ismertette.  A közönség betekintést nyert a civil szervezet gyerekeknek szóló városismereti könyveibe, gyerekfoglalkozásaiba, valamint városi témájú társasjátékaiba. Gurmai Beáta forgatókönyvíró, rendező, mesekönyvszerző, a „Borka világa” megalkotója rajzfilm-sorozatával kapcsolatban hangsúlyozta, a történet a családok számára az elmúlt évtizedben referencia és mérték lett a gyerekneveléshez, és egyben inspiráció a családi történetek felidézéséhez, beszélgetésekhez.

A konferencia második fele előadásokkal folytatódott. Vidnyánszky Zoltán neurobiológus, agykutató, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központ igazgatója prezentációjában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a művészetek és a kreatív tevékenységek kiemelt szerepet játszanak az agyi fejlődés támogatásában, a kognitív funkciók erősítésében és az egyéni neurokognitív kapacitás kibontakoztatásában. Az alkotói mentalitásról Farkas Ádám szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja beszélt. A vizuális kultúraoktatás rövid története és aktuális irányai, lehetőségei címmel Klima Gábor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanárképző Tanszék egyetemi tanársegédje tartott előadást. Áttekintette a vizuális nevelés és a művészetpedagógia történetét a kezdetektől napjainkig, majd a művészetpedagógia jelenlegi helyzetének és trendjeinek bemutatásával folytatta. Mesterházy Mária, a FÉSZEK Waldorf Gimnázium és az ELTE BGGYK Waldorf-osztálytanító szakirányú továbbképzés tanára a művészet eszközeivel történő érzelmi nevelés fontosságára helyezte a hangsúlyt a Waldorf-iskola példái alapján.Rámutatott, hogy az iskolai stressz hogyan kapcsolódik a kötelező szereplésekhez, feleltetéshez, ami egy életre meghatározhatja a nyilvános megszólalások minőségét, és hogyan válhat motiválóvá az érdeklődés a feladat iránt vagy a tisztelet az adott tanár iránt. A konferencia utolsó előadójaként Berkó Regina, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgatója bemutatta a kutatóintézet támogatásával indított Fejlesztő művészet, fejlődő művészetpedagógia című kutatási program keretében folytatott kísérletek eredményeit, az azokból levont tanulságokat, és felvázolta a fejlesztőprogram további fejlesztési lehetőségeit.

A rendezvény – az előadók közreműködésével – kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyet Csáji László Koppány, a kutatóintézet igazgatója moderált.