2026. április 28-án folytatódott a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) csoportos könyvbemutató-sorozata a Hild-villában. A Sorsok, szobrok, zeneművek elnevezésű szakmai program keretében ezúttal három olyan kötetet ismerhettek meg az érdeklődők, amelyek bepillantást engednek a kultúra több területére, és az irodalom, a szobrászat, valamint a zeneelmélet diszciplínáin keresztül reprezentálják az intézményhez kötődő alkotók és kutatók legfrissebb munkáit.

A délután a hazai kinetikus művészet úttörőjének életmű-ismertetésével kezdődött, Dargay Lajos szobrászművész világa került a figyelem középpontjába a Vele haladt a kor? – Tanulmányok és munkalapok Dargay Lajos alkotói világához című kiadvány apropóján. A tanulmányok szerzői – Hangyel Orsolya művészettörténész és Gyenes Zsolt médiaművész, művészettanár – osztották meg gondolataikat a művész munkásságáról, szakmai jelentőségéről, hagyatékáról, a könyv elkészülésének folyamatáról és tapasztalatairól, valamint saját, személyes érintettségükről szót ejtettek. A Dargay-családot a nézők soraiban a művész lánya, dr. Dargay Eszter képviselte. A bemutatott monográfia szerkesztője Kriston-Vízi József, a mű létrejöttében pedig jelentős szerepet vállalt a Dargay Lajos Művészeti Alapítvány. Az alkotás az MMA MMKI digitális kiadásában, a Műhelytanulmányok sorozat VI. évfolyamának második részeként látott napvilágot, és az intézmény honlapján, a Vele haladt a kor? – Digitális kiadvány linken teljes terjedelmében elérhető.

A rendezvényen ezt követően Jezsó Ákos nemrég megjelent, Éjfélre kialszanak a lángok című regénye következett, amely kötet történelmi és irodalmi távlatokat nyit a befogadók előtt. A felvidéki magyarság huszadik századi helyzetébe hiteles betekintést nyújtó mű egy szétszakított család generációkon átívelő sorsát követi nyomon, a trilógia záró elemeként pontot tesz a szerző korábbi (Megyek túlra, Mécses a ködben) munkáiban elindult történetfolyam végére. A könyv bemutatóján a szerző beszélgetőpartnerei Petrás Mária Kossuth- és Prima Primissima Díjas népdalénekes, keramikusművész, valamint Döbrentei Kornél Kossuth- és József Attila-díjas költő, író – mindketten az MMA rendes tagjai – voltak. A pódiumbeszélgetést dr. Csáji László Koppány kulturális antropológus, az MMA MMKI igazgatója moderálta. A beszélgetés egyszerre volt egyetemes és mélyen személyes, könnyed és mégis megható.

A szakmai program záró fejezetében a zeneelméleté volt a főszerep. A Megérthető-e a zene? Tanulmányok Lendvai Ernő tengelyelméletéről című kötetet Windhager Ákos, a mű szerkesztője, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa mutatta be. A kiadványban négy tanulmány olvasható: Győrffy István, Ordasi Péter, Beischer-Matyó Tamás és Dalos Anna tollából. A négy szöveg egymással erős párbeszédben áll, hol kiegészítik, hol ellenpontozzák egymást. A bemutatón részt vett a kötet vitaindító írását jegyző Győrffy István, a Pécsi Tudományegyetem zeneszerzés-zeneelmélet tanára, aki a Lendvai-életművet kutatja évtizedek óta. Győrffy úgy látja, hogy sem azzal nem tesz jót a szakma a Lendvai-módszernek, ha agyonhallgatja, sem azzal, ha minden korszakra érvényesként kezeli.

A romantikus tonalitás végső korszakától a hangnemiség felbomlásáig döntően igazolhatók a meglátásai. Nehéz kronológiai határt kijelölni, de általánosságban azt mondható, hogy Wagner Trisztánjától Bartók Concertójáig érvényesek a meglátások. A korábbi korszakok zenéjére azonban csak bizonyos esetekben alkalmazható. Egy Beethoven-példán mutatta be az elmélet érvényességi körét: egy gondolatkísérlettel érzékeltette, mi lett volna, ha Beethoven a Hegedűverseny második tételét a Bach, Mozart, vagy mások által képviselt köznyelvi normák szerint írta volna meg. A Lendvai-módszer révén megragadhatóvá vált Beethoven zsenialitásának az egyik jellegzetessége, az, hogy miképpen választ a számos „lehetséges” megoldás közül. A könyvbemutató vitáján részt vett Németh Zsombor zenetörténész (a Bartók Archívum tudományos munkatársa, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa) is, aki a magyar zenetörténeti kontextus alapján mutatott rá, hogy a módszer egyik gyakori félreértése, ha kizárólag Bartók-értelmezésként olvassuk. Lendvai megközelítése a megadott korszakon belül általános zenetörténeti illetőségű. Kiemelte ugyanakkor azt a paradoxont, hogy amíg a hivatalos zeneelméleti körök mellőzték Lendvai meglátásait, az 1940-es évtizedben induló zeneszerzők használták az elvet. Így végül is Szervánszky Endre, Járdányi Pál, Maros Rudolf és társaik visszafelé igazolták Lendvait. A három előadó abban egyetértett, hogy tévút, ha Lendvai Ernőt a magyar zenetörténet tragikus hősének tekintjük; az viszont az igaz út, ha a módszeréről érdemi vitát folytatunk időről időre. Az elméleti eszmecserét élő zenei illusztráció tette a hallgatóság számára még szemléletesebbé.

A könyvet a L’Harmattan Kiadónál vásárolhatják meg.

A Hild-villában bemutatott Dargay-kötet hátterének mélyebb megértéséhez kiváló alkalmat kínál, hogy a szobrászművész munkái jelenleg testközelből is tanulmányozhatók. Az alkotó A mozgás fogságában – Kinetikus plasztikák, grafikák és egyéb művek című időszaki életműkiállítása a Műcsarnokban tekinthető meg.

Részletes információk és jegyvásárlás: Műcsarnok – Dargay Lajos-kiállítás