A kelet- és közép-európai szimfóniák történetei

A virágzó magyar zenekultúra a nemzetközi repertoárt meghatározó német zenekultúra szomszédságában született. Noha számos szerző több műve ért el világhírt, a magyar szimfóniák közül (amelyekből közel kétszáz alkotást ismerünk) csak kevés került fel más zenekultúrák műsorára, különösen az állandóan játszott darabok közé. Ha szélesebb összefüggésben vizsgáljuk, hasonló megállapítást tehetünk a környező és távolabbi régiók esetében is. Ez jellemző a szlovén, horvát, szerb, görög és román szimfóniákra. Ugyanez mondható el a grúz, örmény, szlovák, lengyel, valamint a balti országok szimfonikus műveiről is.

Erre a felismerésre épül a kutatóintézet nemzetközi kutatási projektje: az „Eastern and Central European Symphonies” (Kelet- és közép-európai szimfóniák), amelybe az említett térség szakértőit vonja be. A 2025-ben immár második alkalommal megrendezésre kerülő konferencia egy nemzetközi tudományos együttműködési sorozat eseménye, amelyet többek között a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiával közösen szerveznek. A kutatók fő kérdése, hogy az egyes kelet- és közép-európai szimfóniáknak milyen szerepe van mind a helyi, mind a regionális koncertéletben. A kutatás során vizsgálják a zenekari műsortervezés gyakorlatát, a közönség és a karmester szerepét, valamint a teljes szimfonikus kultúra újraértelmezésének lehetőségeit. Az intézet a kutatásba zenetörténészek mellett zeneszerzőket, karmestereket és koncertszervezőket is bevon a párbeszédbe. A tudományos találkozók célja a közös nemzetközi publikációk mellett a regionális együttműködés elősegítése, valamint olyan fórumok létrehozása, ahol az egyes szimfóniák szélesebb közönség számára is elérhetővé válnak.

A következő alkalomra 2025. november 17-én és 18-án Miskolcon kerül sor.